Bíborbanszületett (VII.) Konstantin császárnak (905‒959) tulajdonítja a kutatás a művet, amelyet latinul De ceremoniisként szokás megnevezni. A szöveg a bizánci egyházi ünnepek rituáléit írja le, valamint a világi ünnepek megtartásának módját, továbbá a császári udvar működését kísérő hivatali eseményeket, és mindezt a császár szemszögéből.
A történetileg kiemelkedően fontos szövegek nagy részét csupán ez a kódex őrizte meg, így bármelyik itáliai fejedelmi könyvtár méltán tartotta volna számon legértékesebb kincsei között. A Corvina könyvtárba érkezésének útját nem ismerjük, valószínűleg itáliai beszerzés. Budán ugyancsak nagy megbecsülésnek örvendett, azon két görög nyelvű fennmaradt corvina egyike, amelyek úgynevezett alla greca, görögös jellegű corvinabőrkötést kaptak. (Földesi Ferenc. A kiállítási kalauzba írott tétel Németh András alábbi leírása alapján készült: A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye. Kiállítási katalógus. (Megjelenés alatt.) Budapest: OSZK, 2019., Kat. C3.)
