Evangelistarium secundum ritum tramontanorum
A liturgikus kódex Budán készült 1490 körül talán a várkápolna használatára. A liturgikus kódexek rögzültebb formai elemének kell tekintenünk, hogy írása nem reneszánsz, hanem gótikus könyvírás, díszes kezdőlapja a Cassianus-csoport kódexeinek körébe vonja. Mint ennek a corvinacsoportnak több darabja esetében, a címlapon található legfontosabb tulajdonosjegyet itt is átfestették Mátyás halála után: a királyi címer második mezőjében a Hunyadi-hollóra II. Ulászló lengyel királyi jele, a fehér sas került. (Földesi Ferenc)
Az adatlap forrása részben: CSAPODI, Csaba, The Corvinian Library. History and Stock [transl. GOMBOS, Imre] (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973) 418–419., CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára, Bibliotheca Corviniana. 4. bőv., átd. kiad. (Budapest: Helikon, 1990) 46–47.
ADATLAP
Jelzet: MS 18Ország: Egyesült Királyság
Város: Norfolk
Őrzési hely: Holkham Hall
Tartalom: Evangelistarium secundum ritum tramontanorum
A cím magyarul: Evangéliumos könyv az ultramontán rítus szerint
Íráshordozó anyag: pergamen
Levelek száma: III + 118 + III*
Levélméret: 215 × 325 mm
Írás helye: Buda
Írás időpontja: 1480-as évek
Illuminator: Francesco da Castello (címoldal); budai mester (belső iniciálék)
Illuminálás helye: Buda
Illuminálás ideje: 1490 körül
Címer: II. Ulászló (cseh király 1471–1516, magyar király 1490–1516) címere (az első mezőben az Árpád-sáv, a másodikban a lengyel sas, a harmadikban a dalmát címer, a negyedikben a cseh oroszlán); a lengyel sas, a cseh oroszlán és a dalmát címer külön pajzson is
Possessor, proveniencia: a kéziratban Hunyadi Mátyás (magyar király 1458–1490, cseh király 1469–1490) hollóját festették át lengyel sassá, így az illuminálás még Mátyás király életében kezdődött, ám már utódja, II. Ulászló alatt fejeződött be; már a 18. század közepén jelenlegi őrzőhelyén, a Leicester-könyvtárban volt
Kötés: 19. század
Corvina nyelve: latin