Ptolemaeus: Geographiae libri VIII

ADATLAP

Jelzet: Cod. Lat. 8834.
Ország: Franciaország
Város: Párizs
Őrzési hely: Bibliothèque Nationale
Digitalizált corvina: az őrzőhelyen
Szerző: Klaudiosz Ptolemaiosz (90 k.–168 k.)
Tartalom: Geographia
A cím magyarul: Földrajz
Fordító: Jacopo d'Angelo (1360 k.–1410/1411)
Íráshordozó anyag: pergamen (fol. 69. papír)
Levelek száma: 110
Levélméret: 600 × 440 mm
Írás helye: Firenze
Írás időpontja: 1474–1475 körül
Scriptor: a másolat nagy részét egy mézières-i francia scriptor, Hugues Comminel (Hugo Comminelli) készítette, akinek a térképekhez tartozó szövegeknél Nicolas Mangona (fol. 6–7.) és Piero Strozzi segédkezett
Illuminator: a címlapot Francesco Rosselli (1445–1508/1513 között) készítette, a többi illusztráció feltehetően Attavante degli Attavanti (1452–1517/1525) munkája; a térképeket Joseph Fischer Francesco Berlinghierinek (1440–1501), François Avril azonban Piero del Massaiónak (1420–1480 k.) tulajdonította
Illuminálás ideje: 1485–1490 között
Címer: Hunyadi Mátyás (magyar király 1458–1490, cseh király 1469–1490) címere, az első mezőben az Árpád-sáv, a második mezőben a kettőskereszt, a harmadik mezőben a dalmát címer, a negyedik mezőben a cseh oroszlán, a szívpajzson a Hunyadi-hollóval; a Hunyadi-holló, a dalmát címer, az Árpád-sáv, a kettőskereszt, illetve az utóbbi kettő kombinációjából álló magyar címer külön is; a gerincen III. Napóleon császár (ur. 1852–1870) monogramja
Possessor, proveniencia: a kéziratot Hunyadi Mátyás király rendelte meg kedvenc firenzei könyvkereskedőjétől, Vespasiano da Bisticcitől (1421–1498); valószínűleg a Budát kifosztó törökök vitték Konstantinápolyba 1526-ben; ott vásárolta meg François de Tott báró (1733–1793) magyar származású francia katonatiszt és diplomata, a francia király keleti képviselője 1757 és 1776 között tett egyik látogatása során a királyi könyvtár számára, és küldte el Charles Graviernek, Vergennes grófjának (1719–1787), aki 1774-től külügyminiszter volt; a kézirat 1794-ben érkezett a Bibliothèque nationale-ba, de úgy tűnik, hogy csak 1855 januárjában került a kézirattárba
Kötés: szattyánbőr félbőr kötés (1857)
Corvina nyelve: latin
Állapot: restaurált (19. sz.)
A corvinában szereplő mű/vek magyar fordítása/i: nincs