Curtius Rufus: De gestis Alexandri Magni
A kódex az 1. századi római szerző Nagy Sándorról írt, népszerű regényét tartalmazza. A szöveget a mű 1471-es velencei, Wendelin von Speyer-féle kiadásáról másolták 1471 és 1476 között feltehetőleg Nápolyban.
A címlapon az Aragóniai-címer látható. Ennek alapján feltételezik, hogy a kódexet Beatrix, a későbbi királyné hozta magával Magyarországra 1476-ban. Az előzéklapon titkosírással írt latin szöveg található, amely Beatrix királyné környezetében keletkezhetett, vagy éppen az ő keze által, ugyanis vele kapcsolatos, más forrásokból is ismert eseményeket közöl:
Az Úr 1491. esztendejében. Vízkereszt utáni vasárnap jöttem ide Egerbe, harmadnapra utánam jött ide a dicső Ulászló király, akit 1490-ben a szent kereszt felmagasztalása utáni vasárnap koronáztak meg. (Zsupán Edina)
A részletes kódexleírást lásd:
Zsupán Edina, Quintus Curtius Rufus: Nagy Sándor (Res gestae Alexandri Magni), in: Edina Zsupán (ed.), “Az ország díszére”. A Corvina könyvtár budai műhelye, kiállítási katalógus, Budapest, OSZK 2020, Kat.-Nr B1, 168-169.
ADATLAP
Jelzet: Cod. Lat. 4.Ország: Magyarország
Város: Budapest
Őrzési hely: ELTE Egyetemi Könyvtár
Szerző: Quintus Curtius Rufus
Tartalom: Res gestae Alexandri Magni
A cím magyarul: [Nagy Sándor]
Íráshordozó anyag: pergamen
Levelek száma: II + 132 fol.
Levélméret: 330 × 236 mm
Írás helye: Nápoly (?)
Írás időpontja: 1471 után
Illuminator: Gioacchino de Gigantibus (?) (Cf. Zsupán 2020, lásd fent)
Illuminálás helye: Nápoly
Illuminálás ideje: 1471 után
Címer: Aragón címer
Possessor, proveniencia: Beatrix magyar királyné (?); a török szultánok; Abdul Hamid szultán ajándékaként került vissza Magyarországra 1877-ben.
Bejegyzések: Az előzéklapon titkosírással írt latin szöveg található, amely Beatrix királyné környezetében keletkezhetett, vagy éppen az ő keze által, ugyanis vele kapcsolatos, más forrásokból is ismert eseményeket közöl: Az Úr 1491. esztendejében. Vízkereszt utáni vasárnap jöttem ide Egerbe, harmadnapra utánam jött ide a dicső Ulászló király, akit 1490-ben a szent kereszt felmagasztalása utáni vasárnap koronáztak meg.
Kötés: 19. századi papírtáblás, piros színű török bőrkötés
Corvina nyelve: latin
Állapot: Restaurált (OSZK, Ballagó Lászlóné, 1986–1987)
Megjegyzés: A szöveget a mű 1471-es velencei, Wendelin von Speyer-féle kiadásáról másolták.