Cyprianus: Opera
Vissza a corvina adataihoz
Kötésleírás
A könyv mérete: 338 x 242 x 50 mm A tábla mérete: 338 x 238 x 5mm
A Cod. Lat. 529. jelzetű corvina kötése jelenleg sötétzöld egészbőr borítású. A kötés később, feltehetően a 18. század végén került a kódexre. A gerincen öt kidolgozott dupla borda látható. A gerinc aranyozással díszített, a táblák vaknyomással kereteltek. A corvinakötésből megőrződött mindhárom oldali festett, aranyozott, poncolt metszése.
1. Díszítéstechnika
Felépítés
Díszítéstechnika
A kódex jelenlegi bőrkötésének tábláit dupla, vaknyomásos léniák keretelik. A gerincbőr vaknyomással és aranyozással díszített. A táblák élein és a sapkákon aranyozás fut.
Részletes díszítésleírás
A kötéstáblákat dupla vaknyomásos léniák keretelik, ettől eltekintve a táblák díszítetlenek. A keretet alkotó léniák a sarkok közelében metszik egymást, s kifutnak a táblák széléig. A fejnél és lábnál vízszintesen futó léniák a gerincen is folytatódnak s összeérnek, összekötve ezáltal a két tábla nyomását. Ezek a vonalak lezárják a gerinc díszítését és kiemelik az oromszegő vonalát. A gerincbőrön a bordákat szintén vaknyomásos dupla léniák hangsúlyozzák, melyek nem futnak a táblák színére. A gerincmezőket a gerinccel párhuzamos szimpla vaknyomásos léniák zárják le. A mezők közepére rombuszba foglalható egyesbélyegzőt nyomtak, melynek aranyozott ábráját a négyzet sarkai felé forduló liliomok alkotják. A dupla bordák osztásának vonalába íves levelekből álló növényi ornamentikát aranyoztak, ennek motívuma eltér a sapkákon és a táblaéleken futó geometrikus mintájú aranyozástól.
A második és hatodik gerincmezőt címke takarja, mely feltehetően a kötéssel egykorú.
2. Kötéstechnika
2.1 Kötéstábla
2.1.1 Borítás
A kódexet jelenleg sötétzöld egészbőr kötés takarja. A borítás fényezett kecskebőrből készült.
A könyv beütései serfelt szélűek, sarkai átlapoltan behajtottak.
2.1.2 Tábla
A könyv táblái papírtáblák. A táblákat másodlagosan használták fel a kötéshez. Erre utalnak, a táblák belső oldalán, az előzék alól átdomborodó, a táblákon áthúzott oromszegőalap- és bordavégek, melyek helye nem egyezik meg a kötet mai fűzéspontjaival. Ezenkívül a kötéstáblák díszítetlen bőrborításán megfigyelhető a korábbi kötés középdíszének bemélyedő nyoma. Szintén a borítóbőrön domborodnak ki, alig észrevehetően, a kötethez tartozó bordák, melyeket a táblák külső oldalára vezettek és a tábla színébe süllyesztettek.
2.2 Gerinc
A kötet feszthátas, gerince egyenes, a borítóbőrön öt, duplára kidolgozott borda látható. A könyv sapkái és táblái egy magasságban vannak.
2.3 Könyvzáró és –védő elemek
A kódex jelenlegi kötésén nincsenek veretek. Létükre a könyv korábbi kötésén csak a kötet elején, a röplap versóján lábnál lévő rozsdafolt utalhat, szemben az előzéktükrön ez a hely az előzék szélére esik és a rozsdafoltnak csak a széle látszik.
2.4 Címfelirat
A könyv aranyozott hosszmetszésére a kötet szerzőjének nevét és a mű címét festették meg kék keretben, váltakozó zöld, kék, piros és bordó betűkkel. A betűk talpa a háttábla felé áll. A címfeliratot szimmetrikus reneszánsz növényi indamotívum zárja közre.
A kötés második és hatodik gerincmezejét aranyozott vörös kecskebőr címke takarja, mely feltehetően a kötéssel egykorú. A második gerincmezőben lévőn címfeliratot olvashatunk. A hatodik gerincmezőn lévőn gyűjteményi jelzet szerepel, melyre egymással is fedésben lévő két nyomtatott, szintén gyűjteményi jelzetcímkét ragasztottak. Az alsó sárgult papírcímkén C betű, a fölé- és ráragasztott kisebb papírcímkén a 4361-es szám látható.
2.5 Könyvtest
2.5.1 A könyvtest összeállítása
A könyvtest öt, dupla, vastag bordára fűzött, fitzponttal. A fűzőszál sodrata S. A bordák anyaga a kötés épsége miatt, nem figyelhető meg, takarásban van. A metszés simasága és a bordák mérete arra utal, hogy a könyv átkötésénél az eredeti fűzést megőrizték. Ezt a feltételezést erősíti meg az előzékeken megfigyelhető rozsdafoltok alkotta sor, mely egybeesik a bordák rögzítési helyeivel, és egyben utal a bordákat egykor rögzítő szögek vas anyagára is. A jelenlegi kötésen a bordák gerincen túlnyúló végeinek helyét a tábla külső oldalába mélyítették, hasonlóan az eredeti kötéshez, halvány körvonaluk megjelenik a kötésbőrön. Rögzítésükről nincs információnk, lehetséges, hogy a papírtáblához csak ragasztással történt.
A hátsó előzéktükör előtt, lábnál a nyílás szakadásában valószínűleg az eredeti fehér gerinckasírozás széle jelenik meg. Átkötéskor írott, feltehetően pergamencsíkkal kasírozták a gerincet, melynek gerincen túlnyúló végeit a táblák belső oldalára ragasztották ki. A kasírozás áttetszik az előzéktükör alatt, az első előzék hiánya a lapon szereplő írást is láttatni engedi.
A kódex lapjait az írás előkészítéseként tintával vonalazták meg, és kijelölték a szövegtükrök helyét is. A szövegtükrök határát függőlegesen dupla vonalak jelzik. Az ívek végén e kettős vonalak közé került az őrszó, mely a szövegre merőlegesen fut. Az ívfüzetek kollacionálását segítő jelek néhol megmaradtak a lap alján a könyvtest körbevágását követően (például a 41. laptól: e1-e4). Sorokat kijelölő tűszúrásnyomok nem látszanak a lapszéleken.
A lapok szélein tintával írt betűk jelezték, hogy milyen betűket kell majd festeni az iniciálék számára kihagyott helyre. Ezeket a lapszéli betűket a kötet körbevágásával szándékosan semmisítették meg, de néhány keskenyebb lapon, amelyet a körbevágás kevésbé érintett, fennmaradtak. Feltehetően véletlenül sérült meg, szintén a körbevágás során, a kezdőlap díszítése.
Hasonlóképpen kihagyták a görög szavak helyét is a szövegben, és a lapszélen „gre” felirattal jelezték ezt. Az első lap festett keretdíszének sérülésén láthatóvá vált az alárajz részlete, melyet tollal húztak ki, majd lazúros és fedő festékekkel festettek ki, ezután aranyozással díszítették. Az aranyozás laparannyal, bólusz alapozásra történt. Az első lap indafonatán elhalványodott árnyalásra utal a festés megcsillanó kötőanyaga, az eltűnt szín analógiák alapján sárga volt.
A lapokon hozzávetőlegesen ugyanazon helyeken tűszúrásnyomok láthatók, általában a szövegtükör közelében, ezek feltehetően a vonalazás helyének kijelölését segítették.
A kötet sok lapján figyelhető meg foltozás, mellyel a pergamenen lévő lyukakat tüntették el, még a kódex megírása előtt, erről tanúskodik, hogy a foltok egy részére a szöveg vagy a vonalazás ráfut.
A kötet végén tizenöt üres vonalazott lap található, és két lap csonkja, mely nem foglalja magában a kiragasztott előzéktükröt. A pergamenlapok fehér színűek, a hús- és barkaoldal közt alig látható különbség.
Metszés
A kódex mindhárom metszése festett, aranyozott és poncolt. A fej- és lábmetszésen azonos, festett, reneszánsz virágos indamotívum fut. Hasonló motívum zárja közre a hosszmetszés közepén lévő kék keretben olvasható feliratot is, mely a szerző nevét és a kötet címét tartalmazza. A felirat betűtalpai a háttábla felé állnak, ezért feltételezhetjük, hogy Mátyás könyvtárában a könyv a háttábláján feküdt. Szinte csak a mikroszkópos felvételeken látható a metszésfestés motívumainak árnyalása és fehér vonallal történt hangsúlyozása is, ami a ma szabad szemmel láthatónál sokkal gazdagabb rajzi és színvilágra utal. A metszések festett indái között és körül poncolás látszik, újabb motívumokkal gazdagítva a metszés díszítését.
2.5.2 Előzék
Az előzékeket két-két pergamen levél alkotja, mely feltehetőleg az eredeti kódexnek is része volt. Az egyik levél az előzéktükröt, míg a másik a röplapot alkotja. A hátsó előzék röplapját kivágták. Elöl a kiragasztott előzéktükör kisebb, mint a belívek, hátul csak fejnél és lábnál kissé szabálytalanra vágott. Elöl az előzék nyílásában alig észrevehetően fűzőcérna fut, hátul a cérna nem figyelhető meg. Az előzéklapokon a korábbi kötés bordarögzítéseinek rozsdafoltjai láthatók. Az első előzéken lévő lyuk alá a könyv bekötésekor pergamendarabot helyeztek.
2.5.4 Fejezetjelölés
A kódex átkötésekor a könyvtestre keskeny, zöld jelzőszalagot ragasztottak.
2.6 Oromszegő
A könyv eredeti oromszegői hiányoznak, és rögzítésének nyomai sem figyelhetők meg. A jelenlegi kötésen lévő oromszegő kétszínű, piros és kék színnel varrott. A hímzőszálak megjelenésük alapján selyemből készültek. Alapja, a metszés fölé tartott vastag bőr vagy sodrott papír, melyet nyílásban elvágtak, és a hímzőszálak leöltésével rögzítettek a könyvtesthez.
Az oromszegőket részben takarják a ráhajló aranyozott sapkák.
3. Javítás, Restaurálás
Az átkötött kódex nem esett át további javításon vagy restauráláson.