Bessarion: De ea parte Evangelii
Vissza a corvina adataihoz
Kötésleírás
A könyv mérete: 292 x 201 (bordával 204) x 26 mm, a könyvtábla mérete: 292 x 198 x 7 mm.
A Cod. Lat. 438-as jelzetű corvina kötése aranyozott, vaknyomásos, festett és bőrrátétes díszítésű vörös színű egészbőr. Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, a háttáblára aranyozott címfelirat kivételével. A táblák közepén Mátyás magyar-cseh királyi címere látható, fölötte a koronával. A könyv eredetileg négy, a háttáblára záródó, karmos típusú sárgaréz csatpárral záródott. A kötéstábla bükkfából készült. A pergamen ívfüzetekből álló könyvtest három dupla, fehér bőrbordára fitzponttal végigfűzött. Mindhárom oldali metszés aranyozott és poncolt. Az oromszegőalap fehér bőr, az ívekhez leöltéssel rögzített, díszítése háromféle színes fonallal varrt, melyből az egyik fémfonal. A könyv nem restaurált.
1. Díszítéstechnika
Felépítés
Jelen corvina az úgynevezett hangsúlyozott középdíszes kötések közé tartozik. Díszítését egyesbélyegzők segítségével alakították ki. A táblákat szokásos módon vaknyomásos léniák, aranyozott és festett bőrrátétes kettőskörök, valamint fonadékminta kereteli. A középmező téglalap alakú, növényi sarokdíszei és tulipán-sor kerete tömören aranyozott, a kettőt festett, rátétes kettőskör-keret választja el. A középdísz íves és szögletes összetett forma, a hosszanti oldalak felénél csúcsa érinti a keretet. Centrumában a címer áll, melyet burjánzó, aranyozott növényi díszítés ölel körül. A középmezőben, a középdísz által ki nem töltött részeken négy virágszerű motívum van, melyek hét kettőskörből vannak összerendezve.
Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, kivéve hogy a háttábla felső részén az aranyozott kettőskör-sor helyén található a címfelirat: „DE SI EUM VOLO MANERE”
Részletes díszítésleírás
A legkülső, a tábla szélén körbefutó keret négy léniából áll (melyet egy hármas és egy egyes lénia használatával alakítottak ki). Az ezt követő keretet aranyozott bőrrátétes kettőskörök alkotják. Majd egy vastag, téglalap alakban körbefutó vaknyomásos lénia következik. A lénia és a középmező közötti területet sűrűn elhelyezett vaknyomásos, egyenes és íves rovátkolt fonadékdíszek, valamint apró kettőskörök töltenek ki, a tábla rövidebb oldalain vastagabb, a hosszabb oldalain vékonyabb ez a keret. A fonadékmintában egyenletesen elosztva egy sorban aranyozott bőrrátétes kettőskörök (az előtáblán felül hét, alul nyolc, a háttáblán mindkét oldalon nyolc) vannak. A középmező díszes, színes, valamennyi eleme aranyozott, ezüstözött vagy festett. A téglalap alakú középmezőt aranyozott lénia kereteli, sarokdíszei aranyozott növényi-indás díszítésűek (tulipánvariációk, szárak, apró kettőskör). A sarokdíszeknek a középmező felé eső, íves oldalát festett, rátétes kettőskörök szegélyezik. Ezen belül helyezkedik el a középmező egészét keretelő tömören aranyozott tulipánkeret, az oldalak felénél egy-egy hatszirmú virággal, melyek egyben a tulipánsorok irányának fordulópontját is jelentik.
A középmezőben, a középdísz által ki nem töltött részeken négy virágszerű motívum van, melyek hét kettőskörből vannak összerendezve. A középdíszt övező keretek közül a legkülső kékre festett bőrrátétes kettőskör-sor. Majd léniáktól övezett, tömören aranyozott keret fut körbe, melyben tulipánok és cseppforma váltakozik, a táblák oldalfelező pontjainál pedig ötszirmú virág van. Majd ismét kék, bőrrátétes kettőskör keret következik. A középdísz magját aranyozott lénia keretezi, s aranyozott egyesbélyegzőkből álló motívumháló tölti ki a teljes területet. A tábla közepén négyosztatú címer, két részében egyesbélyegzővel nyomva kétfarkú (cseh) oroszlán, két részében négy-négy vágás. A motívum jelenleg tapasztalható feketesége arra utal, hogy eredetileg ezüstözött lehetett. A címer felett aranyozott koronabélyegző található. A burjánzó, növényi-indás motívum a függőleges és a vízszintes tengelyre felfűzve indul (kehelyvirág, kettőslevél és palmetta követi egymást, mintegy négy irányba a központi koronából nő ki. A középdísz a hosszanti tengelyre szimmetrikus. Elemei: palmetta, kehelyvirág, tulipánvariációk, hatszirmú virág, peltalevelek, kettős levél, levél.
A gerinc vaknyomással díszített. Hármas lénia fut a gerincmezők oldalai mentén és az átlókban. Két-két ötszirmú teli rozetta van valamennyi gerincmezőbe nyomva. A bordák középvonalába hármas léniát nyomtak. Zsinórlekötés nyoma nem látszik.
Bélyegzők
2. Kötéstechnika
2.1 Kötéstábla
2.1.1 Borítás
A könyv kecskebőrből készült, vörös egészbőr borítású. A sarkok bevágottak. A beütés serfelt szélű. A beütés a bőr takarékos használatáról árulkodik, helyenként alig takarja a fatáblát, máshol az állatbőr ráncos, hasi vagy lábrészeit is tartalmazza.
2.1.2 Tábla
A könyvtáblák bükkfából készültek. Elnagyoltan, durván megmunkáltak. Megfigyelhető a kialakításhoz használt szerszám nyoma, mely gyalu vagy széles véső lehetett.
A gerincoldal kívülről teljes vastagságában meredeken rézsútolt, belül pedig egyenes. A három metszésoldal belülről rézsútolt, a külső oldal egyenes (talán egészen enyhén ívelt).
A szíjak helyét bevésték az előtábla felszínébe, a szíjak fordulásának kis, mintegy 1 mm-es helyet alakítottak ki a tábla élén. A háttáblán sekély mélyedést véstek a csatnak a tábla felszínébe, de a táblaélen nem alakítottak ki helyet.
A bőrszíjak gerincen túlnyúló végeit a fatáblák külső oldalán vájatba fektették és egy-egy faszeggel rögzítették, belülről kiékelték.
Az oromszegő-alap gerincen túlnyúló része a táblákba vájt íves mélyedéseken át van a külső oldalra vezetve, ahol hozzávetőlegesen 45 fokos vájatban fut, két-két faszeggel van a táblához rögzítve.
2.2 Gerinc
A könyv feszthátas, három duplára kidolgozott dupla bordája van. A sapkák hiányoznak.
A bordamezőket teljesen kitöltő fehér bőrkasírozás van a gerincre ragasztva, mely valamivel szélesebb a gerincnél, de nem lóg rá a táblákra.
A könyv kötésénél későbbi papírcímke található az első gerincmezőben (ép címke, nem lóg rá a táblára, tintaírással: „N. 70”), valamint papírcímke-töredékek az első (az ép címke alá van ragasztva, rálóg a táblára), a második (rálóg a táblára) és a harmadik gerincmezőben.
2.3 Könyvzáró és –védő elemek
Eredetileg négy, a háttáblára záródó csatpár zárta a könyvet. A szíj és a csat rögzítése egyaránt a bőr alatt van, takarásban, így nem bontja meg a tábla díszítésének kompozícióját.
A bőrszíjak a borítás alá bújtatottak, az előtábla sekély mélyedéseibe illeszkednek, ahová három faszöggel vannak rögzítve.
A háttáblán mind a négy csatrész megmaradt. A sárgaréz csatok a borítás alá bújtatottak. Sekély mélyedésbe illeszkednek, ahová faszöggel vannak rögzítve.
A könyvet valamikor lánccal rögzíthették az olvasópulthoz. Ennek csak nyoma figyelhető meg a háttábla fejrészénél, a lánc elveszett. A tábla külső és belső oldalán egyaránt kör alakú lenyomat figyelhető meg.
2.4 Címfelirat
A háttáblán legfelül, az aranyozott kettőskör-keret felső oldalának helyén aranyozott címfelirat olvasható, melyet vastag aranyozott vonal keretel. Felirata: „DE SI EUM VOLO MANERE”
2.5 Könyvtest
2.5.1 A könyvtest összeállítása
A könyv három fehér dupla bőrbordára fitzponttal végigfűzött. A fűzőszál nyers színű, Z sodratú. A bordák öltésekkel feltöltöttek. A bőrszíjak gerincen túlnyúló végeit a fatáblák külső oldalán kialakított vájatba fektették, faszeggel rögzítették, a tábla belső oldaláról kiékelték. A bordák és a fitzpontok helyénél egyaránt fűzést segítő bemetszések figyelhetőek meg a lapok hajtásánál.
Az ívek öt levélpárból állnak, kivéve az utolsót, mely eredetileg négy levélpárból állhatott, jelenleg csonka (négy lap után három ki van vágva, s az utolsó lap megvan). A jelenlegi utolsó lap szerkezetileg az utolsó ívhez tartozhatott, bár kisebb és vékonyabb, mint a könyvtest többi lapja, szövegíráshoz van vonalazva. Ezen kívül rovarrágásszerű lyukak láthatóak rajta, melyek se a lapokon, se a táblán nem folytatódnak.
Metszés
A metszés mindhárom oldalon aranyozott. Apró poncolásminta csak a hosszanti metszésen figyelhető meg egyértelműen.
2.5.2 Előzék
Az első előzék egy pergamen levélpár. Hajtása rányúlik a gerincre, hosszanti oldalon rövidebb a könyvtest lapjainál, másik két oldalon nem.
Hátsó előzék jelenleg nincs.
Az utolsó ív nyolclapos lehetett, jelenleg csonka (négy lap után három ki van vágva, s az utolsó lap megvan). A jelenlegi utolsó lap szerkezetileg az utolsó ívhez tartozhatott, bár kisebb és vékonyabb, mint a könyvtest többi lapja, szövegíráshoz van vonalazva. Ezen kívül rovarrágásszerű lyukak láthatóak rajta, melyek se a lapokon, se a táblán nem folytatódnak.
Az előtábla belső oldalára Johannes Fabri bécsi püspök nyomtatott ex librise van ragasztva.
2.5.4 Fejezetjelölés
Fejezetjelölés a könyv bekötésekor nem készült. Feltételezhetőleg a későbbi használat során helyezték a könyvbe, a gerinc tövébe fejnél a fehér merített papír téglalapokat.
2.6 Oromszegő
Az oromszegő-alap fehér sodrott bőr, melyet a fűzéstől külön menetben rögzítettek a könyvtesthez, olyan módon, hogy minden ívközépbe leöltöttek. A leöltések hozzávetőlegesen a fitzpont és a lapok széle közötti távolság feléig érnek. A díszítőöltést hússzínű és zöld selyemfonal és egy kékes színre korrodált fémfonal szabályos váltakozása adja. A fémfonal sárga sodratlan selyem bélfonálra tekert egy oldalon aranyozott, réztartalmú ezüstfóliából vágott szalag. A rögzítőszál és a hímzőszálak S sodratúak.
Az oromszegő-alap gerincen túlnyúló része a táblákba vájt íves mélyedéseken át van a külső oldalra vezetve, ahol hozzávetőlegesen 45 fokos vájatban fut, két-két faszeggel van a táblához rögzítve.
3. Javítás, Restaurálás
A kötetet nem restaurálták. A restaurálási fejlap tanúsága szerint a tár a felvált bőrdarabok visszaragasztását kérte a 2002-ben.
