Boccaccio: De casibus virorum illustrium

Vissza a corvina adataihoz

Kötésleírás

A könyv mérete: 294 x 225 x 37 (bordákkal) mm, a könyvtábla mérete: 294 x 220 x 5 (borítással)

A Cod. Lat. 425. jelzetű corvina aranyozott, vaknyomásos, festett és bőrrátétes díszítésű vöröses színű egészbőr kötésű. Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, a háttáblára aranyozott címfelirat kivételével. A táblák közepén Mátyás hollós címere jelenik meg. A könyv eredetileg négy, a háttáblára záródó, karmos típusú sárgaréz csatpárral záródott. A kötéstábla bükkfából készült. Eredeti fűzése feltehetőleg megegyezhetett a restauráláskor alkalmazottal. A pergamen ívfüzetekből álló könyvtest négy dupla, fehér bőrbordára fitzponttal végigfűzött. Előzékének szerkezete a többszöri javítás következményeként nem rekonstruálható. Mindhárom oldali metszés aranyozott és poncolt. Az oromszegőalap fehér bőr, az ívekhez hozzáfűzött, díszítése háromféle színes fonallal varrt, melyből az egyik fémfonal. A díszítőöltés emeletes. A könyvet 1989-90-ben az OSzK Restauráló Laboratóriumában restaurálták.

1. Díszítéstechnika

Jelen corvina az úgynevezett hangsúlyozott középdíszes kötések közé tartozik. Dús díszítése egyesbélyegzőkből tevődik össze. A táblákat a corvináknál szokásos módon vaknyomásos vonalak, aranyozott és festett bőrrátétes kettőskörök, valamint fonadékminta kereteli. A középmező négyzet, növényi sarokdíszei és tulipán-sor kerete aranyozott. A középdísz csúcsíves szirmú, keleties virágforma. Centrumában Mátyás hollós címere áll, melyet burjánzó, aranyozott növényi díszítés ölel körül.

Az elő- és a háttábla díszítése megegyezik, kivéve hogy a háttábla felső részén az aranyozott kettőskör-sor helyén található a címfelirat.

Részletes díszítésleírás

A legkülső, a tábla szélén körbefutó keret vaknyomásos vonalakból (melyet egy hármas és egy egyes lénia használatával alakítottak ki) áll. Az ezt követő keretet aranyozott bőrrátétes kettőskörök alkotják, az oldalak felénél négy kékre festett kettőskör bőrrátét sziromszerűen rendeződik egy-egy aranykör köré. (A háttáblán fejnél a címfelirat előtt és után van ilyen virágmotívum.) Majd egy vastag, téglalap alakban körbefutó vaknyomásos lénia következik. A lénia és a középmező közötti területet sűrűn elhelyezett vaknyomásos, egyenes és íves rovátkolt fonadékdíszek, valamint apró körök töltenek ki, a tábla rövidebb oldalain vastagabb, a hosszabb oldalain vékonyabb ez a keret. A középmező díszes, színes, valamennyi eleme aranyozott, esetleg ezüstözött vagy festett. A négyzet alakú középmezőt aranyozott lénia kereteli, sarokdíszei aranyozott növényi-indás díszítésűek (levél- és tulipánvariáció, szárak, apró kör). Majd tömören aranyozott keret fut körbe, melyben befelé forduló tulipánok állnak egymás mellett. A középmező legbelső kerete kékre festett bőr kettőskör rátétekből álló. A középmező négy részén hét aranyozott bőrrátét kettőskör virág alakba rendeződik.

A háttáblán apró díszítésbeli eltérés fedezhető fel, az alsó kettőskör-virágok mellett egy-egy aranyozott kör látható. A középdísz nyolc, csúcsos szirmú, keleties hatású virágforma. Alsó és felső csúcsán aranyozott tulipán ül. A középdísz keretei rendre a következők: zöldes kettőskör-sor, aranyozott tulipánok között apró körök, alul, felül és két oldalt egy-egy csúcsban elhelyezett ötszirmú virággal és egy kék kettőskör-sor. A kereteket vastag aranyozott vonal választja el egymástól. A középdísz magját aranyozott lénia keretezi, s aranyozott egyesbélyegzőkből álló motívumrendszer tölti ki a felületet. Középpontjában Mátyás címere van. A címer háttere kékre festett, benne fekete holló arany ágon ül, csőrében aranygyűrűt tart. A címer kerete és osztóvonala, amely kilóg a holló mögül aranysárga. A címer felett aranyozott korona van. A középpont felől nyolc irányba, kitöltve a nyolc szirmot, felváltva két típusú burjánzó, indás növényi motívum nő ki, mely szabályosan, a függőleges és vízszintes tengelyre szimmetrikusan építkezik. A díszítés tulipánvariációkból, kehelyvirágból, rozettából, levélvariációkból és szárakból tevődik össze.

A gerincbőr sérült, vaknyomással díszített. Jelenleg csak a középső gerincmező látható. A fejnél és lábnál levő gerincmező bőrborítása hiányos. A második, negyedik és ötödik mezőt címke fedi. A fennmaradt részletek alapján az egyes mezők díszítése megegyezett: A mezőt hármas lénia kereteli, és szintén hármas léniával készített rombuszháló tölti ki, melynek osztásaiba tömör ötszirmú rozettát nyomtak. A bordákat hangsúlyozó hármas léniák részei a bordamező keretelésének, nem futnak a tábla színére, csak a rézsútolására.

Bélyegzők

2. Kötéstechnika

2.1 Kötéstábla

2.1.1 Borítás

A könyv kecskebőrből készült, vörös egészbőr borítású. A sarkok bevágottak, a táblákon karcolásnyom árulkodik a kialakítás módjáról. A beütés serfelt szélű.
A háttábla hosszanti oldalának beütésén kézírás van.
A háttáblán fejnél a beütésnél végig vágás fut.

2.1.2 Tábla

A táblák bükkfából készültek

A táblák külső oldala enyhén domborúra kialakított, ez különösen a hosszmetszések mentén figyelhető meg. Gerinc felől kívülről teljes vastagságában meredeken rézsútoltak. A táblák belső oldala a metszések mentén rézsútolt, gerinc felől egyenes.

Az előtáblán a szalagok, a háttáblán a csatok is sekély mélyedésbe illeszkednek. A táblák élén nem alakítottak ki helyet sem a szalag fordulásának, sem a csatnak.

A bordák bőrszíjainak gerincen túlnyúló végeit a fatáblák külső oldalán vájatba fektették, s két-két faszeggel rögzítették.

Az oromszegőalapnak jelenleg nincs kapcsolata a fatáblával, gerincszélességű. Analógiák alapján feltételezhetjük, hogy a táblák külső oldalán futó vájatba vezették.

2.2 Gerinc

A könyv feszthátas, négy duplára kidolgozott dupla bordája van. Ez a restaurálás utáni állapot megegyezik az eredeti kialakításmóddal. A restauráláskor kiegészítették a borítóbőr hiányát, a sapkák újonnan kialakítottak.

A második, negyedik és ötödik gerincmezőre kézírásos, sárgult papírcímke van ragasztva. A legalsón két réteg látszódik. A második bordamezőn lévőn a tinta elhalványult az 1980-as évekbeli restaurálás során.

2.3 Könyvzáró és –védő elemek

Eredetileg négy, a háttáblára záródó karmos csatpár zárta a könyvet. A szalag és a csat rögzítése egyaránt a bőr alatt van, takarásban, így nem bontja meg a tábla díszítésének kompozícióját.

Zöld textilszlagjainak töredéke maradt meg a fatáblán kialakított sekély mélyedésben, a bőrborítás alatt. A hosszanti oldalon levő kettő és a lábnál levő egy szalagnak maradt töredéke. A szalagok a tábla élénél szakadtak el. A szakadásnál sárga színű láncfonalak végei látszódnak. A szalagok alatt a fatáblán, kitöltőanyag fehér rétegének töredéke maradt meg.

A sárgaréz csatok a borítás alá bújtatottak. Sekély mélyedésbe illeszkednek. A háttáblán levő csatrészből mind a négy fennmaradt, a szalagokra szerelt csatrészekből valamennyi elveszett.
A könyvet a háttábláján fejnél lánccal rögzítették az olvasópulthoz, erről két apró lyuk és félköríves lenyomat tanúskodik a címfelirat tövében.

2.4 Címfelirat

A háttáblán legfelül vaknyomásos keretbe helyezett aranyozott címfelirat olvasható: BOCACĨ DE VIRIS ILLUSTRIB~
A betűket egyesével nyomták a bőrbe, a szöveget karcolt vonalhoz igazították.

2.5 Könyvtest

2.5.1 A könyvtest összeállítása

Az ívfüzetek tintával vonalazottak, és az oldalakon két hasáb helyét jelölték ki. A könyv szerkezete többszöri beavatkozás következményeként módosult. A könyvtest jelenlegi szerkezete a következő: Az első ívfüzet egy lappár, melyet két különálló lap összeragasztásával alakítottak ki. Első lapja korábban az előzék részét képezhette (rectóján kézírásos jelzetek és tulajdonbélyegzők szerepelnek [k. k. Hofbibliothek, A M. N. Múzeum Könyvtára], verzója üres), második lapján kezdődik a szöveg. A második ívfüzet három levélpárból áll. A harmadik ívfüzet egy lapból és négy levélpárból tevődik össze. A lap át van hajtva az íven, és rá van ragasztva. Ezt követően kilenc darab négy levélpárból álló ívfüzet követi egymást. Az utolsó ívfüzetet is négy levélpár alkotja, melynek utolsó három oldala is íráshoz vonalazott, de nincs rajta szöveg.

A pergameníveket négy dupla bőrbordára végigfűzték, a bordák fűzőcérna-hurkolásokkal feltöltöttek. A jelenlegi, restauráláskor rekonstruált fűzés megegyezik az eredetivel. Az eredeti fűzőcérna Z sodratú.
A restaurálási dokumentáció részét képezik gerinckasírozás-töredékek.
A könyvtest enyhén gömbölyített.

Metszés

A metszés mindhárom oldalon aranyozott és poncolt.

2.5.2 Előzék

Az első előzék szerkezete nem rekonstruálható pontosan. Jelenleg két, eredetileg egymástól független lap van összeragasztva s alkotja az egy levélpárból álló első ívfüzetet. A levélpár első lapja beíratlan, feltehetően az előzék részét képezte korábban. A levélpár második lapján kezdődik a kézirat, de a címlap hiányzik.

A könyvtestet követően szerkezetileg nincs elkülöníthető előzék. A könyvtest utolsó ívfüzetének utolsó, üresen maradt levele tekinthető előzék funkciójúnak.

2.5.4 Fejezetjelölés

Nincs.

2.6 Oromszegő

Az oromszegő restaurált.

Az eredeti fehér bőr oromszegőalap nyílásban eltört, a restaurálás során fűzőcérnával rögzítették. Jelenleg csak gerincszélességű, nincs kapcsolata a táblákkal. Végződései eredetileg – hasonlóan a többi corvinához – feltehetően a tábla külső oldalán futó ferde vájtba simulhattak, ahol szöggel rögzítették őket. A restaurálási dokumentáció részét képezi egy rézlemezből csavart rézszeg, amely feltehetőleg az oromszegőalapot rögzítette.

A díszítőöltés emeletes. A bőralaphoz hímzőfonalakkal rögzítették az alap alá és fölé tartott vékony vezetőszálat. A díszítőöltést zöld és elhalványodott, feltehetően hússzínú selyemfonal és egy zöldes színre korrodált fémfonal szabályos váltakozása adja. Analógia alapján a fémfonal sárga selyem bélfonálra tekert, egy oldalon aranyozott, réztartalmú ezüstfóliából vágott szalag. A hímzőfonalak S sodratúak.

3. Javítás, Restaurálás

A könyvet 1989-1990-ben az OSzK Restauráló Laboratóriumában Ballagó Lászlóné és Csillag Ildikó restaurálta. A könyvtestet szárazon tisztították, a gyűrött lapokat párakamrában simították. A könyvtestet szétszedték, majd négy új, zsírcserzésű marhabőr szalagra fűzték vissza. A gerincet kecskebőrrel kasírozták. Az oromszegőket zsíralkoholhabbal tisztították, az oromszegő alatti bőrkasírozást lecserélték. A bőrborítást a beütéseknél felemelték, javították, hiányát kiegészítették, vaknyomásos vonalakkal díszítették. A fatábla repedését javították, szúrágás okozta hiányait kiegészítették. Johannes Fabri papírra nyomtatott ex librisét, mely eredetileg az előtábla belső oldalára volt ragasztva, vízben mosták, japán papírral javították, és az első ívre áthajtva rögzítették a könyvtesthez. Jelzeteket visszahelyezték; gerinccímkék megmaradtak az eredeti helyükön.

A restaurálási dokumentáció mellékletét képezi a négy eredeti bőrborda a fűzőcérna maradványával, egy darab rézszeg, a gerinckasírozás töredékei, valamint a korábbi javításkor a kötetre került aranyozott-vaknyomásos bőrkiegészítés.

Korábban, feltehetően Bécsben, a bőrborítás nagyobb hiányát aranyozott és vaknyomásos díszítésű bőrrel egészítették ki.

Dokumentáció (pdf)