Hieronymus: Commentarii

Vissza a corvina adataihoz

Kötésleírás

A könyv mérete: 360 x 250 x 72-74 mm. A tábla mérete: 360 x 245 x 9 mm

A kódex mai egészbőr kötése átkötés, ún. Tiraboschi-kötés, amely Modenaban készült a XVIII. század utolsó harmadában. Kötése megegyezik az OSZK Cod. Lat. 346. jelzetű kódexével.

1. Díszítéstechnika

Az újkori kötés táblái díszítetlenek, mindössze két vaknyomásos lénia fut körbe az elő- és a háttábla szélén. A keretező vonalak metszik egymást, s túlfutnak a tábla széléig. A gerinc szintén díszítetlen, felül aranyozott címkeszerű címfelirat szerepel rajta. A címfeliratot alul és felül kettős, jobbról és balról szimpla aranyozott hullámvonal keretezi. A gerinc láb felé eső részén aranyozott címer van.

A kódex mai egészbőr kötése átkötés, amely Modenaban készült a XVIII. században. Girolamo Tiraboschi (1731-1794) 1770 és 1794 között a modenai Este Könyvtár vezetőjeként kezdeményezte az állomány egységesítését. ekkor számtalan könyv kapott hasonló új, aranyozott gerincű vörös juhbőr kötést.

2. Kötéstechnika

2.1 Kötéstábla

2.1.1 Borítás

A borítóbőr barna színű borjú egészbőr, anyaga rombuszhálóval mintázott. Az eredeti bőrborítás beütésének lenyomata látható az első és utolsó lapokon. A modenai bőrborítás beütése serfelt szélű, szabad kézzel vágott. A borítás sarkait és nyílását az OSZK műhelyében az 1980-as években restaurálták, feltehetően ekkor szüntették meg a pergamen oromszegőalapok áthúzását a nyíláson.

2.1.2 Tábla

A jelenlegi, modern kötés táblái papírból készültek, gerinc felőli sarkai lecsapottak. A bordavégződések rögzítése nem látszódik a táblákon.

2.2 Gerinc

A könyv feszthátas, gerince sima, gömbölyített.

2.3 Könyvzáró és –védő elemek

A jelenlegi kötésen nincsenek könyvzáró- és védőelemek, egykoriaknak nincsen nyoma.

2.4 Címfelirat

A gerincen fejnél aranyozott címfelirat olvasható, melyet alulról és felülről kettős hullámvonal, jobbról és balról egy vonalból álló aranyozott hullámvonal övez. Lábnál fekete tintával írt, mára elhalványodott címfelirat látható. A betűtalpak a háttábla felé esnek.

2.5 Könyvtest

2.5.1 A könyvtest összeállítása

A jelenlegi kötés során hat besüllyesztett zsinegbordára fitzponttal fűzték fel az ívfüzeteket. Az eredeti fűzés a pergamenlapokon megfigyelhető nyomok alapján feltehetőleg négy (a korban szokásos módon dupla) bordára, a fűzéstől külön menetben hozzáfűzött oromszegőalappal készülhetett. A fűzéspontok előzetes kijelölésének nincsen nyoma. Az első ív öt lappárból áll. Az utolsó ív négy lappárból tevődik össze, melynek része a könyvtest utolsó, üres, előzék funkciójú lapja is. Az első és utolsó íven áthajtott pergamencsík látható, melyet az ívekre kb.8mm-es sávban leragasztottak, feltehetően a restaurálás során áthajtott erősítő csík része lehet. Az ívfüzetek végén gerincnél lábnál, a kenyérszövegre merőlegesen futó őrszó helyezkedik el. A szövegtükör karcolt vonalakkal van kijelölve, a két függőleges karcvonal között futnak az őrszók. A könyvtest több lapjának hosszanti oldalán a lapok szélén az oldalak vonalazásához használt lyuksor fut végig. Szintén megfigyelhetők a szövegtükrök vonalazását segítő szúrásnyomok a lapok szélein. Néhány lap sarkán fennmaradtak az ívjelzetek tintával írt betűi. A festett keret alatt a pergamen felületét lesimították.

2.5.2 Metszés

A metszések aranyozottak és poncoltak. Lábnál a metszésdíszítésnél későbbi, fekete tintával írt címfelirat látható, melynek betűtalpai a háttábla felé esnek. A metszés poncolása megtörte a lapszéleket.

2.5.3 Előzék

Elöl az eredeti pergamenelőzék egy hozzáfűzött lappár. Az első lap rectójának szélén a bőrborítás beütésének lenyomata látszódik. A második lap verzóján festett, díszes koszorúba foglalva a szerző és a cím megjelölése látható.

Szerkezetileg elkülöníthető hátsó előzéke nincs, az utolsó, négy lappáros ívfüzet utolsó lapján szöveg nincsen, de íráshoz vonalazott.

A modenai kötés részeként új papírelőzékkel egészítették ki a könyvet, amelynek szerkezete elöl, és hátul megegyezik. Az előzék egy kiragasztott tükörlapból, valamint egy röplapból áll. A két lapot egymásba hajtották, és keskeny füleket kialakítva a könyvtesthez fűzték, így a nyílásban nem látszik fűzőcérna. Az első előzék első röplapján, valamint a hátsó előzék kiragasztott tükrén máltai keresztet formázó vízjel látható. Restauráláskor az első pergamen- és papírelőzék közé a pergamenen áthajtott japánpapír lap került. Hátul hasonló módon, csak pergamenelőzék hiányában az utolsó ívfüzeten hajtották át a japánpapír lapot.

2.6 Oromszegő

A modenai kötés részeként piros-natúr kétszínű oromszegőt varrtak. Oromszegőalapja pergamenből készült, melyet a hímzőszállal néhányszor az ívekbe leöltve rögzítettek. Feltehetően a kötés restaurálásakor az alapot a nyílásban elvágták, nem húzták át a kötés javított nyílásán.

3. Javítás, Restaurálás

A kötetet 1981-82-ben Czigler Mária restaurálta az OSZK Restauráló Laboratóriumában. A bőrborítást javították, nyílásban, a sapkáknál és egyes sarkoknál kiegészítették a bőrt. Az első és az utolsó ívet leválasztották a könyvtestről, s újra visszafűzték. Az előzéket javították. Nyersvászonnal kasírozták a gerincet. A gerincről leáztatott papírcímkét javították, s a hátsó kiragasztott előzékhez rögzített borítékban mellékelték. A címke a Biblioteca Modena Estense pirossal nyomott jelzetcímkéje (megegyezik az OSZK Cod. Lat. 346-on láthatóval), rajta tintaírású könyvtári jelzet.