Trapezuntius: Rhetoricorum libri
Vissza a corvina adataihozA könyv mérete: 379 x 276 (bordával 282) x 55-58 mm, a tábla mérete: 379 x 275 x 7-8 mm
Az OSZK Cod. Lat. 281. jelzetű corvina eredetileg lila egészbársony borítású lehetett. Négy, a háttáblára záródó, karmos típusú, háromkaréjos formájú, sárgaréz csatpárral záródott. A köteten csak egy, táblán lévő csatrész maradt meg. A kötéstáblák bükkfából készültek. A pergamen ívfüzetekből álló könyvtest három dupla fehér bőrbordára fitzponttal végigfűzött. Mindhárom oldali metszés festett, aranyozott és poncolt; a vörös, kék és zöld színű ornamentális, indás, növényi díszek a táblákkal párhuzamosan futnak végig a metszésen, egy oszlopban egymás fölött helyezkednek el. A hosszmetszésre festett szerző- és címfelirat zöld színnel keretezett, a betűk talpa a háttábla felé áll. A könyvet Sasvári Dezső és Kálmánné Horvátth Ágnes restaurálta.
1. Díszítéstechnika
Mindhárom oldali metszés festett, aranyozott és poncolt; a vörös, kék és zöld színű ornamentális, indás, növényi díszek a táblákkal párhuzamosan futnak végig a metszésen, egy oszlopban egymás fölött helyezkednek el. A virágfejek fejnél és lábnál az oromszegő felé fordulnak, a hosszmetszésen a felirat felé.
2. Kötéstechnika
2.1 Kötéstábla
2.1.1 Borítás
A könyv eredetileg díszítetlen lila egészbársony borítású lehetett. A bársonynak jelenleg csak a háttáblán, az egyetlen megmaradt csatrész alatt (a hosszanti oldalon fejnél) látható töredéke . A sarkok bevágottak lehettek, erről csak a fatáblákon látható, többszöri, nem túl mély karcolásnyom árulkodik. A tábla belső oldalának elszíneződése mutatja a beütések egykori helyét.
2.1.2 Tábla
A könyvtáblák bükkfából készültek, külső oldaluk enyhén domborúra kiképzett, a domborúságot a tábla szélének reszelésével alakították ki. A reszelés nyoma jól megfigyelhető a táblák szélén mintegy 3 cm-es sávban.
A gerincoldal külső éle meredeken rézsútolt, szinte függőleges, melynek felső éle legömbölyített. A táblák belső oldala a metszések mentén és a gerincoldalon rézsútolt, de az utóbbinál csak keskeny sávban. Az előtáblán sekély téglalap alakú helyet mélyítettek a szíjaknak, de a tábla élén nem alakítottak ki helyet számukra. A háttáblán nincs kialakítva hely a csatoknak.
A bordák gerincen túlnyúló részei a táblákon kialakított vájatba fekszenek, jelenleg a bordák nem töltik ki teljesen a számukra kialakított helyet.
Az oromszegő-alap végződései a tábla külső oldalán (a táblaélekkel hozzávetőlegesen 45 fokos szöget bezáró) vájatokba simulnak. A jelenleg használt bemélyített hely mellett, azzal részben fedésben, de eltérő szögben folytatódó mélyedés is megfigyelhető az előtábla fejrészénél és a háttábla lábrészénél. Ezen kívül a vájatokhoz egy-egy, az oromszegő-alap áthúzására alkalmas lyuk tartozik (ezek jelenleg nincsenek használatban).
A háttábla törését csapolással illesztették össze, valamint a gerinc felé eső szakaszon mintegy 15,5 x 2 cm-es darabbal egészítették ki hiányát (1989-ben készült).
A táblákat – a restaurálási dokumentáció tanúsága szerint – 1989-ben fapáccal lekenték.
2.2 Gerinc
A gerincen jelenleg nincs borítás, az 1989-es restauráláskor rákerült, a gerincmezőket teljes egészében lefedő disznóbőr látszódik, végei nem futnak a táblákra.
2.3 Könyvzáró és –védő elemek
A könyvet négy, a karmos csattípusba tartozó, a háttáblára záródó sárgaréz csatpár zárhatta. A táblán lévő háromkaréjos forma és a záródás iránya jellemző a karmos csattípusra. A háttáblán lévő csatokból egy maradt meg (hosszanti oldalon fejnél), a szíjakon lévő a típusnak megfelelő, feltehetően kisebb méretű téglalap alakú csatok elvesztek. A táblán lévő csatok lemezből készültek, díszítetlenek. (a középső karéj csúcsos, a szélső két karéj íves). A csat hengeres akadási része túllóg a tábla szélén.
A csatot ma három domború fejű sárgaréz szög rögzíti. A háttáblán nincs kialakítva hely a csatoknak. A háttábla hosszanti oldalán belül a lábnál levő csat helyén három rozsdafolt látszik, fejnél és lábnál nincs nyoma a csat rögzítésének.
Az előtáblán kialakított négy, sekély, téglalap alakú mélyedésben feküdtek a csatot rögzítő szíjak vagy szalagok, melyekből nem maradt fenn töredék. Szalag használatára enged következtetni a számára kialakított hely sekélysége Fejnél és lábnál két vasszeg nyoma látható, melyek merőlegesen helyezkednek el a tábla szélére; a hosszanti oldalon négy-négy vasszeg nyoma látható. A táblaélen nincs hely kialakítva a szíj számára.
2.4 Címfelirat
A hosszmetszésre festett szerző- és címfelirat zöld színnel keretezett, a betűk talpa a háttábla felé áll.
2.5 Könyvtest
2.5.1 A könyvtest összeállítása
A jelenlegi fűzés feltehetőleg újabb, 1940-ből származik. Az eredeti fűzés is három fehér dupla bőrbordára fitzponttal végigfűzött lehetett. Az 1989-es restaurálás előtt készült fotókon a ma is látható bőrbordák szerepelnek, azonban rögzítésük eltérő. A lapokon nem látszik újrafűzés nyoma, restauráláskor az eredeti fűzéspontokat, valamint a fatáblákban kimélyített vájatokat újra felhasználhatták. Az íveken bemetszéssel jelölték a fűzéspontokat és a fitzpontokat. A bordák gerincen túlnyúló részeit a tábla külső oldalán kiképzett vájatba vezették. Az 1989-es restauráláskor minden bordavégződést két faszeggel rögzítettek. A szíjakon tűszúrásszerű és nagyobb szögszár méretű lyukak látszódnak.
A könyvtest enyhén gömbölyített.
2.5.2 Metszés
Mindhárom oldali metszés festett, aranyozott és poncolt; a vörös, kék és zöld színű ornamentális, indás, növényi díszek a táblákkal párhuzamosan futnak végig a metszésen, egy oszlopban egymás fölött helyezkednek el. A virágfejek fejnél és lábnál az oromszegő felé fordulnak, a hosszmetszésen a felirat felé.
A hosszmetszésen a szerző és a cím zöld festett keretben olvasható, a betűk talpa a háttábla felé áll, tehát a kötetet feltehetőleg a háttáblán fektetve tárolták.2.5.3 Előzék
Az eredeti előzékekből egy-egy lap maradt meg, melyek kisebb méretűek a könyvtest lapjainál; ezek – utólagos toldás segítségével – át vannak hajtva az első, illetve utolsó íven. A XX. századi javítások során egy-egy félbehajtott és hozzáfűzött pergamenlappal egészítették ki a könyvet, melyet nem ragasztottak ki a táblákra.
2.5.4 Fejezetjelölés
Nincs.
2.6 Oromszegő
A ma látható oromszegő az 1940-es restauráláskor került a kötetre. A fehér bőrszíj alapot a fűzőcérnával rögzítették. Az alapra nem került díszítő hímzés.
A bőr oromszegő-alap – szokatlan módon – húsoldallal kifelé van rögzítve, és lényegesen rövidebb, mint a számára kialakított vájat.
3. Javítás, Restaurálás
Az első előzék eredeti megmaradt lapjának versóján tintaírású bejegyzés szerint „Restaurálta Sasvári Dezső 1940”, aki feltehetőleg újrafűzte a könyvet, s új oromszegőket varrt rá. 1989-ben az OSZK Restauráló Laboratóriumában Kálmánné Horvátth Ágnes restaurálása során került fel a jelenlegi gerinckasírozás. A fatáblák sérüléseit (szúrágások, szögnyomok) javították, a kettéhasadt háttáblát facsap beiktatásával összeillesztették, s a gerinc felé eső szakaszon mintegy 15,5 x 2 cm-es darabbal kiegészítették. A táblák külső oldalát fapáccal lekenték. A bőrszíjakba faszögeket ütöttek. Új előzékkel egészítették ki a könyvet. A könyvtest lapjait javították.
Dokumentáció (pdf)