Trapezuntius: Rhetoricorum libri

Vissza a corvina adataihoz
Kötésleírás

 

A könyv mérete: 379 x 276 (bordával 282) x 55-58 mm, a tábla mérete: 379 x 275 x 7-8 mm

Az OSZK Cod. Lat. 281. jelzetű corvina eredetileg lila egészbársony borítású lehetett. Négy, a háttáblára záródó, karmos típusú, háromkaréjos formájú, sárgaréz csatpárral záródott. A köteten csak egy, táblán lévő csatrész maradt meg. A kötéstáblák bükkfából készültek. A pergamen ívfüzetekből álló könyvtest három dupla fehér bőrbordára fitzponttal végigfűzött. Mindhárom oldali metszés festett, aranyozott és poncolt; a vörös, kék és zöld színű ornamentális, indás, növényi díszek a táblákkal párhuzamosan futnak végig a metszésen, egy oszlopban egymás fölött helyezkednek el. A hosszmetszésre festett szerző- és címfelirat zöld színnel keretezett, a betűk talpa a háttábla felé áll. A könyvet Sasvári Dezső és Kálmánné Horvátth Ágnes restaurálta.

1. Díszítéstechnika

Mindhárom oldali metszés festett, aranyozott és poncolt; a vörös, kék és zöld színű ornamentális, indás, növényi díszek a táblákkal párhuzamosan futnak végig a metszésen, egy oszlopban egymás fölött helyezkednek el. A virágfejek fejnél és lábnál az oromszegő felé fordulnak, a hosszmetszésen a felirat felé.

A fejmetszés részlete
A fejmetszés részlete

2. Kötéstechnika

2.1 Kötéstábla
2.1.1 Borítás

A könyv eredetileg díszítetlen lila egészbársony borítású lehetett. A bársonynak jelenleg csak a háttáblán, az egyetlen megmaradt csatrész alatt (a hosszanti oldalon fejnél) látható töredéke . A sarkok bevágottak lehettek, erről csak a fatáblákon látható, többszöri, nem túl mély karcolásnyom árulkodik. A tábla belső oldalának elszíneződése mutatja a beütések egykori helyét.

A sarokbevágás karca
A sarokbevágás karca
2.1.2 Tábla

A könyvtáblák bükkfából készültek, külső oldaluk enyhén domborúra kiképzett, a domborúságot a tábla szélének reszelésével alakították ki. A reszelés nyoma jól megfigyelhető a táblák szélén mintegy 3 cm-es sávban.

Domborúra kiképzett tábla
Domborúra kiképzett tábla

A gerincoldal külső éle meredeken rézsútolt, szinte függőleges, melynek felső éle legömbölyített. A táblák belső oldala a metszések mentén és a gerincoldalon rézsútolt,  de az utóbbinál csak keskeny sávban. Az előtáblán sekély téglalap alakú helyet mélyítettek a szíjaknak, de a tábla élén nem alakítottak ki helyet számukra. A háttáblán nincs kialakítva hely a csatoknak.

A bordák gerincen túlnyúló részei a táblákon kialakított vájatba fekszenek, jelenleg a bordák nem töltik ki teljesen a számukra kialakított helyet.

Az oromszegő-alap végződései a tábla külső oldalán (a táblaélekkel hozzávetőlegesen 45 fokos szöget bezáró) vájatokba simulnak. A jelenleg használt bemélyített hely mellett, azzal részben fedésben, de eltérő szögben folytatódó mélyedés is megfigyelhető az előtábla fejrészénél és a háttábla lábrészénél. Ezen kívül a vájatokhoz egy-egy, az oromszegő-alap áthúzására alkalmas lyuk tartozik (ezek jelenleg nincsenek használatban).

A háttábla törését csapolással illesztették össze, valamint a gerinc felé eső szakaszon mintegy 15,5 x 2 cm-es darabbal egészítették ki hiányát (1989-ben készült).

A táblákat – a restaurálási dokumentáció tanúsága szerint – 1989-ben fapáccal lekenték.

2.2 Gerinc

A gerincen jelenleg nincs borítás, az 1989-es restauráláskor rákerült, a gerincmezőket teljes egészében lefedő disznóbőr látszódik, végei nem futnak a táblákra.

2.3 Könyvzáró és –védő elemek

A könyvet négy, a karmos csattípusba tartozó, a háttáblára záródó sárgaréz csatpár zárhatta. A táblán lévő háromkaréjos forma és a záródás iránya jellemző a karmos csattípusra. A háttáblán lévő csatokból egy maradt meg (hosszanti oldalon fejnél), a szíjakon lévő a típusnak megfelelő, feltehetően kisebb méretű téglalap alakú csatok elvesztek. A táblán lévő csatok lemezből készültek, díszítetlenek. (a középső karéj csúcsos, a szélső két karéj íves). A csat hengeres akadási része túllóg a tábla szélén.

A háromkaréjos csat a háttáblán
A háromkaréjos csat a háttáblán

A csatot ma három domború fejű sárgaréz szög rögzíti. A háttáblán nincs kialakítva hely a csatoknak. A háttábla hosszanti oldalán belül a lábnál levő csat helyén három rozsdafolt látszik, fejnél és lábnál nincs nyoma a csat rögzítésének.

Az előtáblán kialakított négy, sekély, téglalap alakú mélyedésben feküdtek a csatot rögzítő szíjak vagy szalagok, melyekből nem maradt fenn töredék. Szalag használatára enged következtetni a számára kialakított hely sekélysége Fejnél és lábnál két vasszeg nyoma látható, melyek merőlegesen helyezkednek el a tábla szélére; a hosszanti oldalon négy-négy vasszeg nyoma látható. A táblaélen nincs hely kialakítva a szíj számára.

2.4 Címfelirat

A hosszmetszésre festett szerző- és címfelirat zöld színnel keretezett, a betűk talpa a háttábla felé áll.

2.5 Könyvtest
2.5.1 A könyvtest összeállítása

A jelenlegi fűzés feltehetőleg újabb, 1940-ből származik. Az eredeti fűzés is három fehér dupla bőrbordára fitzponttal végigfűzött lehetett. Az 1989-es restaurálás előtt készült fotókon a ma is látható bőrbordák szerepelnek, azonban rögzítésük eltérő. A lapokon nem látszik újrafűzés nyoma, restauráláskor az eredeti fűzéspontokat, valamint a fatáblákban kimélyített vájatokat újra felhasználhatták. Az íveken bemetszéssel jelölték a fűzéspontokat és a fitzpontokat. A bordák gerincen túlnyúló részeit a tábla külső oldalán kiképzett vájatba vezették. Az 1989-es restauráláskor minden bordavégződést két faszeggel rögzítettek. A szíjakon tűszúrásszerű és nagyobb szögszár méretű lyukak látszódnak.

A könyvtest enyhén gömbölyített.

2.5.2 Metszés

Mindhárom oldali metszés festett, aranyozott és poncolt; a vörös, kék és zöld színű ornamentális, indás, növényi díszek a táblákkal párhuzamosan futnak végig a metszésen, egy oszlopban egymás fölött helyezkednek el. A virágfejek fejnél és lábnál az oromszegő felé fordulnak, a hosszmetszésen a felirat felé.

A hosszmetszésen a szerző és a cím zöld festett keretben olvasható, a betűk talpa a háttábla felé áll, tehát a kötetet feltehetőleg a háttáblán fektetve tárolták.

2.5.3 Előzék

Az eredeti előzékekből egy-egy lap maradt meg, melyek kisebb méretűek a könyvtest lapjainál; ezek – utólagos toldás segítségével – át vannak hajtva az első, illetve utolsó íven. A XX. századi javítások során egy-egy félbehajtott és hozzáfűzött pergamenlappal egészítették ki a könyvet, melyet nem ragasztottak ki a táblákra.

2.5.4 Fejezetjelölés

Nincs.

2.6 Oromszegő

A ma látható oromszegő az 1940-es restauráláskor került a kötetre. A fehér bőrszíj alapot a fűzőcérnával rögzítették. Az alapra nem került díszítő hímzés.

A bőr oromszegő-alap – szokatlan módon – húsoldallal kifelé van rögzítve, és lényegesen rövidebb, mint a számára kialakított vájat.

Az oromszegő-alap rögzítése
Az oromszegő-alap rögzítése

3. Javítás, Restaurálás

Az első előzék eredeti megmaradt lapjának versóján tintaírású bejegyzés szerint „Restaurálta Sasvári Dezső 1940”, aki feltehetőleg újrafűzte a könyvet, s új oromszegőket varrt rá. 1989-ben az OSZK Restauráló Laboratóriumában Kálmánné Horvátth Ágnes restaurálása során került fel a jelenlegi gerinckasírozás. A fatáblák sérüléseit (szúrágások, szögnyomok) javították, a kettéhasadt háttáblát facsap beiktatásával összeillesztették, s a gerinc felé eső szakaszon mintegy 15,5 x 2 cm-es darabbal kiegészítették. A táblák külső oldalát fapáccal lekenték. A bőrszíjakba faszögeket ütöttek. Új előzékkel egészítették ki a könyvet. A könyvtest lapjait javították.

Dokumentáció (pdf)