Regiomontanus: Tabulae directionum et profectionum

A német Johannes Müller (1436–1476), aki szülőhelyére, a frankföldi Königsbergre utaló nevén Regiomontanusként vált ismertté, a korszak legjelentősebb matematikusa és csillagásza volt.[1] 1464-ben Rómában találkozott a lengyel Marcin Bylicával (1435–1493/1494), Hunyadi Mátyás (magyar király 1458–1490, cseh király 1469–1490) későbbi udvari asztrológusával. 1465-ben itt ismerték meg Janus Pannoniust (1434–1472), aki nagybátyja, Zrednai (Vitéz) János (1408?– 1472) esztergomi érsek nevében meghívta a két csillagászt tanárnak a frissen alapított pozsonyi egyetemre.[2] Regiomontanus és Bylica valamikor 1465 és 1467 között érkezett Magyarországra (a pontos dátumot nem ismerjük).[3] Együtt fejezték be 1467-ben Regiomontanusnak a jelen corvinában is megtalálható Tabulae directionum et profectionum című művét,[4] melyen a csillagász 1464 óta dolgozott.[5] Regiomontanus a kész munkát pártfogójának, az érseknek ajánlotta[6] (jelen példány valószínűleg nem az érsek számára készült prezentációs kézirat, legalábbis erre nem utal semmi[7]). A mű 1490-ben jelent meg először nyomtatásban,[8] modern kiadása vagy fordítása nincsen. Hogy a két csillagász valóban oktatott-e a pozsonyi egyetemen, nem tudjuk biztosan, ezt igazoló forrás nem maradt fenn. Bylica nagyon hamar Mátyás de facto udvari asztrológusává vált. Regiomontanus a fennmaradt kis számú forrás tanúsága szerint inkább saját tudományos “projektjein” dolgozott. Regiomontanus 1471 tavaszán elhagyta az országot, és Nürnbergben telepedett le, de a kézirat nem ezen az úton jutott Nürnbergbe.

A direkció (irányítás) és a profekció (a latin proficiscor, „elindulni” igéből) is prognosztikai módszer az asztrológiában. A direkciók során a horoszkóp mozgatni kívánt elemeit át kell vetíteni az ekliptikáról az égi egyenlítőre, majd ismét vissza, ami komoly matematikai (gömbháromszögtani) számításokat igényel. Ezeket a számításokat tették egyszerűbbé Regiomontanus táblázatai. A Tabulae directionum tartalmazta többek között az első modern tangenstáblákat.[9] Regiomontanus munkássága, és különösen a Tabulae directionum egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az asztrológiai célú felhasználás ösztönzően hatott a matematika és a matematikai asztronómia fejlődésére.

A mű azért is jelentős szerepet tölt be az asztrológia történetében, mert ebben Regiomontanus ismertette és kritizálta az albán származású raguzai Gjon Gazulli (1400 k.–1465, Ivan Gazulič, olaszul Giovanni Gazulo) által használt Campanus-féle házrendszert, és helyette a „racionálisnak” nevezett módszert ajánlotta, mely ma az ő nevét viseli. Regiomontanus csillagászi tekintélyének köszönhetően az általa képviselt házrendszer széles körben felváltotta a korábban használt Alcabitius-házrendszert, és a 18. századig egyetemes népszerűségnek örvendett.[10]

A fol. I* r. oldalon található bejegyzés, “maior mora 288 dies | media mora 273 dies | minor mora 258 dies” a terhesség hosszának az asztrológiában használt ókori eredetű értékei, amit a születési horoszkóp ún. “pontosításához” használtak (trutina Hermetis, “Hermész mérlege” módszer).[11]

Mátyás király címere a kötetben nem eredeti, hanem 16. századi kiegészítés, ami a kézirat tulajdonosa, a csillagászat iránt érdeklődő Wilhelm IV. Haller (1478–1534) nürnbergi patrícius kérésére került a kötetbe. Haller apja, Wilhelm III. Haller (1444 körül–1504) többször is járt diplomáciai küldetésben Magyarországon, és 1480 körül Mátyás szolgálatába lépett. Lehetséges, hogy egy másik corvina is (ÖNB Cod. 2271) Wilhelm IV. Haller birtokában volt. Mindezek alapján a kutatás valószínűsíti, hogy a későbbi címer-hozzáadás nem hamisításai kísérlet, hanem egy olyan információnak a rögzítése, mely a kortársaknak még birtokában volt, vagyis a kötet valóban Mátyás király könyvtárából származik.[12] Hogy a kötet eredetileg Zrednai János vagy Mátyás számára készült-e, nem egyértelmű. Zsupán Edina megállapítsa szerint a kézirat ugyanannak a scriptornak a munkája, mint a budapesti Trapezuntiosz-corvina (OSZK Cod. lat. 281.).[13] (Veszprémy Márton)

 

Az alábbi adatlap forrása a kézirat részletes leírása: CERMANN, Regina, “Beschreibung einer problematischen Corvine: Cod. Guelf. 69.9 Aug. 2°”, in ZSUPÁN, Edina, Hrsg., unter Mitarbeit von HEITZMANN, Christian, Corvina Augusta. Die Handschriften des Königs Matthias Corvinus in der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel. Ex Bibliotheca Corviniana. Supplementum Corvinianum 3. (Budapest: Bibliotheca Nationalis Hungariae, 2004.), 122–151.

 

[1] Regiomontanus legrészletesebb életrajza máig ZINNER, Ernst, Regiomontanus: his Life and Work. Studies in the History and Philiosophy of Mathematics 1., transl. by BROWN, E. (Amsterdam: Elsevier, 1990). Eredeti megjelenése: ZINNER, Ernst, Leben und Wirken des Johannes Müller von Königsberg, genannt Regiomontanus (München: C. H. Beck, 1938).

[2] Hogy Regiomontanus ezért érkezett Magyarországra, azt éppen a Tabulae directionum Zrednai Jánosnak szóló ajánlásából tudjuk.

[3] ZINNER, Regiomontanus 89–90.

[4] CSÁSZÁR Mihály, Az Academia Istropolitana, Mátyás király pozsonyi egyeteme. (Pozsony: Eder Ny., 1914.) 18., ZINNER: Regiomontanus 95.

[5] FOLKERTS, Menso, „Regiomontanus als Mathematiker”, in Centaurus 21. (1977) 3–4., 214–245., 235.

[6] A mű 24 fennmaradt kéziratát felsorolja CERMANN, Regina, “Beschreibung einer problematischen Corvine: Cod. Guelf. 69.9 Aug. 2°”, in ZSUPÁN, Edina, Hrsg., unter Mitarbeit von HEITZMANN, Christian, Corvina Augusta. Die Handschriften des Königs Matthias Corvinus in der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel. Ex Bibliotheca Corviniana. Supplementum Corvinianum 3. (Budapest: Bibliotheca Nationalis Hungariae, 2004.), 122–151., 126–129.

[7] A szakirodalomban elterjedt véleményt, miszerint a kézirat Zrednai János emendációit és széljegyzeteit tartalmazza, az alapos vizsgálat nem támasztja alá. CERMANN, „Beschreiburng…” 133.

[8] CERMANN, „Beschreiburng…” 130. A későbbi kiadásokat felsorolja CERMANN, „Beschreiburng…” 130.

[9] ZINNER, Regiomontanus 93.

[10] Részletesebben lásd: VESZPRÉMY Márton, „Az asztrológiai házrendszerek történetének magyarországi vonatkozásai”, in KINCSES Katalin Mária szerk., Hadi és más nevezetes történetek. Tanulmányok Veszprémy László tiszteletére ([Budapest]: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2018.) 615–622.

[11] A kérdésre részletesen lásd: SELA, Shlomo, „Calculating Birth. Abraham Ibn Ezra’s Role in the Creation and Diffusion of the Trutina Hermetis”, in DOPFEL, Constanza Gislon, FOSCATI, Alessandra, BURNETT, Charles, ed., Pregnancy and Childbirth in the Premodern World. European and Middle Eastern Cultures, from Late Antiquity to the Renaissance. (Turnhout: Brepols, cop. 2019.) 79–106., 84.

[12] CERMANN, „Beschreiburng…” 142.

[13] CERMANN, „Beschreiburng…” 132.

 

ADATLAP

Jelzet: Cod. Guelf. 69.9. Aug 2°
Ország: Németország
Város: Wolfenbüttel
Őrzési hely: Herzog August Bibliothek
Digitalizált corvina: az őrzőhelyen
Szerző: Johannes Regiomontanus (1436–1476), Marcin Bylica (1435–1493/1494)
Tartalom: Tabulae directionum et profectionum
A cím magyarul: Direkció- és profekció-táblázatok
Íráshordozó anyag: pergamen
Levelek száma: I + 90 + I*
Levélméret: 290 × 216 mm
Írás helye: Magyarország, valószínűleg Zrednai (Vitéz) János esztergomi érsek (1408?–1472) környezete
Írás időpontja: 1470 körül
Scriptor: az OSZK Cod. Lat. 281. scriptora
Illuminator: Jakob Elsner (?–1517)
Illuminálás helye: Nürnberg
Illuminálás ideje: 1507/1510 körül
Címer: Hunyadi Mátyás (magyar király 1458–1490, cseh király 1469–1490) magyar és cseh királyi címere (16. századi festés)
Possessor, proveniencia: Hunyadi Mátyás király; a kötet Wilhelm IV. Haller (1478–1534) nürnbergi patrícius birtokában volt, ő festtette bele Hunyadi Mátyás címerét; 1652/1653-ban vagy körül II. Ágost braunschweig-wolfenbütteli herceg (ur. 1635–1666) szerezte meg
Kötés: eredeti bőrkötés (Nürnberg, 1510 körül)
Corvina nyelve: latin
Állapot: a kötés restaurált (1997)
A corvinában szereplő mű/vek magyar fordítása/i: nincs