Cod. Lat. 249

Ransanus, Petrus: Epitoma rerum Hungaricarum
1490-1492 között. Nápoly, Pergamen.

A kódex Nápolyban készült 1490 és 1492 között. A miniatúra alatt II. Ulászló és Bakócz Tamás esztergomi érsek címere látható. A kutatók véleménye eltér? a kódex eredetét és rendeltetését illet?en. Az egyik nézet szerint Bakócz címerét Beatrixéra festették rá, amikor a Domonkos-rendi Ransano hagyatékából egyik szerzetestársa 1512-13-ban Rómában az érseknek ajándékozta a kódexet. Ez esetben az eredeti címerek Ulászló és Beatrix házasságkötésének szükségességét hangsúlyozták volna. A másik nézet szerint semmi bizonyíték nincs arra, hogy eredetileg Beatrix címere szerepelt a lapon - ami egyébként sem a címlap -, és így megkérd?jelezhet?, hogy a kódexet a szerz? a királyi könyvtárba szánta volna. Ransanus (+1492) lucerai püspök a Nápolyi Királyság követeként érkezett Budára 1488-ban, hogy Beatrix trónutódlási törekvését támogassa. Magyarországi tartózkodása alatt írta meg az Epitomá-t, a magyar történelem rövid foglalatát, mintegy kiegészítésként világtörténeti munkájához, amelyen a század közepe óta dolgozott. Az Epitoma az els? humanista szellem? magyar történeti m?. A kódex 1611-ben Thurzó György nádor birtokában volt, majd Jankovich Miklós 1830-as gy?jteményével került az Országos Széchényi Könyvtárba.